Ritmikusan pergő dobok, könnyed tánclépések, lágyan hullámzó tenger, puha törölközők, illatos olaj… és még mielőtt bárki is túlságosan irigykedni kezdene, nem Hawaii-on voltam, hanem egy életmód stúdióban egy igen kellemes masszázson. A neve: Ma-Uri.

A Ma-Uri masszázs teljesen más, mint bármely más masszázs, amit eddig valaha is kaptam. Ezt tulajdonképpen nem pusztán kapom, ebben én magam is intenzíven részt veszek az energiáimmal, a saját belső érzeteimmel. Itt valóban egy ősi rítus elevenedik meg, egy szakrális beavatás részese lehet az, aki Ma-Urit kér.

A Ma-Uri szó jelentése: Fehér Fény gyermeke, Korlátozásoktól mentes utód és a maori nép eredetmítoszára utal. A masszázs vagy testmunka ezen ősi formáját 1990-ben a maori származású Hemi Fox  mutatta be modernizált változatban, és ezzel egyidőben Katja Fox-szal megalapította Dániában a Ma-Uri Intézetet. A Ma-Uri gyökere tehát a polinéz szigetvilágban keresendő és a masszázst végző terapeuta segítségével betekintést nyújt a polinéz sámánok(kahunák) holisztikus, rituális gyógyító módszereibe.

A kezelés a hawaii Lomi-Lomi Nui rituális tánc alaplépéseinek felhasználásával történik, lágy, ritmikus zenére, hosszú, elnyújtott mozdulatokkal, leginkább az alkart használva az érintéseknél. A cél a harmónia kialakítása az ember és a természet között, valamint az ember teste és lelke között. A folyamatban a masszőr pusztán szelíden terelgeti az energiákat, a páciens az aki igazából a gyógyítást végzi önmagán. Amikor azonban a lelkünk tengerén indulunk csónaktúrára, valóban nem árt ha van velünk egy tapasztalt hajós, aki azokon a makacs, tarajos hullámokon is átsegít, amelyek nem akarnak elengedi Görcs szigetéről.

Én is érdekes kalandokat éltem át miután sikerült ellazulnom és fejest ugrani a saját érzeteimbe. A kellemes része az volt, hogy úgy éreztem, mintha a tengerben állva táncolnék. Lágyság, könnyedség áradt szét rajtam, ahogy a masszőr elnyújtott, hosszan vezetett, alkarral simító mozdulatai összekötötték energiával az egyes testrészeimet. Először is tehát fizikailag lazultam el, éreztem, ahogy megnyílnak az energiacsatornáim és sebesen távozik belőlem a koszos, beteg, negatív energia. Olyan zsilipek is megnyíltak bennem, amikről nem is tudtam, hogy ott vannak. Márpedig akkor jó régen le lehettek zárva és ez nem igazán jó, sem a szervezetemre, sem a lelkivilágomra nézve.
Igenám, csakhogy azzal, hogy megnyíltak az energiacsapok és egyre intenzívebben zubogtak bennem mind az aktív, mint a passzív erők, előjött egy kevésbé kellemes rész is.

Hirtelen a saját középpontomban találtam magam, egy hatalmas gömb formájú csarnokban. Ezt a „helyet” egyrészt tudtam szemlélni piciny pontként alulról, másrészt viszont érzékeltem a maga óriási teljességében felülről. Ebbe a gömbbe be voltak kötve a különböző energiacsatornák és egyszercsak elkezdtek beáramlani rajtuk mindenféle érzetek, érzések, energiagócok. Egy pillanatra megrettentem tőlük, mert zavarosak voltak, feldolgozatlanok és nem volt helyük a rendszerben. Szóval a tökéletes káoszcsapat. Aztán szépen sorban előhívtam őket és egyenként foglalkoztam velük. Ekkor már elmúlt a kezdeti nyomasztó érzés és kezdett nagyon tetszeni a dolog. Élveztem ezt a másfajta megközelítést, amivel saját magammal tudtam foglalkozni. Nem agyaltam, nem ésszel, nem fejben, nem gondolatokkal, kérdésekkel, ok-okozati összefüggésekkel tártam fel a helyzetet, hanem érzéssel. És még kevés is, ha csak azt mondom, hogy érzéssel, mert nagyon intenzíven megéltem azt az energiacsomagot, ami éppen a figyelmem fókuszában volt. Ott, a Középpontban, testem és lelkem leglényegén gyakorlati tapasztalatként megéltem a rendezetlen problémát, ami ettől egycsapásra értelmet és érzelmet is nyert bennem. Elárasztott, rendeződött, a helyére került. Ha dolgom van még vele, akkor beépült a rendszerem abba a részébe, ahol majd aktivizálódnia kell, ha pedig feleslegesnek bizonyult, akkor szépen távozott a kivezető csatornán. Örültem, hogy tisztulok, méregtelenedek, hogy egy intenzív szemlélődésben megélem az életem, ráadásul mindenféle erőlködés nélkül. Spontán, csak úgy megtörtének. S ahogy egyre inkább Én lettem(a Felettes Énre gondolok ezalatt), találkoztam a többi Énnel, veled, s lettünk Mi. Találkozás és Egység.

A harmadik ilyen energiacsomag felbontása után elmosolyodtam. De nem ám akárhogy, hanem szívből, úgy igazán! Remélem te is tudod milyen egy ilyen valódi mosolyban kitörni. Ezt nem lehet erőltetni, se felszólításra produkálni, mert látszik és érződik, hogy nem az, aminek lennie kellene. Ez a fajta mosoly a lelked magasztosabb részéből érkezik, a szívedből árad ki, a tiszta szeretet az alapja és a Felettes Énedet mutatja meg.

Na hát ezek után boldogan ringatóztam a Ma-Uri varázsában és lelkesen boncolgattam tovább a csomagokat, míg el nem fogytak. Közben a testemnek is még jobban estek az érintések, mint az elején, amikor még  görcsös-csomós volt a lelkem is.

A véleményem és tapasztalatom tehát az, hogy ez fajta masszázs amellett, hogy igen kellemes és frissítő a testnek, rendkívül jó hatással van a lélekre is. Görcsoldó az izomzatban, a belső szervekben, a lélek stresszében és az elme zűrjeiben is. Testi-lelki segítő, önfejlesztő, gyógyító, harmonizáló, energetizáló hatására nagyon sok jó tapasztalat van, de neked a leghasznosabb tapasztalat mindenekelőtt a tiéd lesz. Az, ami rólad szól, a te szeretet megnyilvánulásodról, a te fájdalmadról, félelmedről, a te lényedről, a te világodról. Ismerd meg, éld meg, fogadd el, mutasd meg másoknak és légy nagyon boldog!

És egy video amiből megérezheted milyen is egy Ma-Uri masszázs.
forrás: http://erintes.holist.hu