Szeretet

A bánat sűrű könnye folyik arcodon,

szeretnélek, ha tudnám hogyan,

hidegtől ködös alkonyon.

Szíved jeges, szemed üres, arcod fehér,

tested már nem remél

ha jön az éj, de ne félj,

itt vagyok. Csendben dobogó szívem,

mint vörösen szendergő pirkadat

figyeli törékeny lelkedet kedvesem.

Ne halj meg! Kérlek még ne...

Kell, hogy rámtekints, drága kincs!

Érzed, hogy benned él Isten szelleme?

Az öröm sűrű könnye folyik arcodon,

szeretlek, már tudom hogyan,

naptól fényes alkonyon.

Szeretlek, ez máshogy nem lehet.

Nincs ettől több, se kevesebb.

Életem, s az életed, szeretet.

SZERETET...........:))))